Nem minden állatválasztás mögött ugyanaz a motiváció áll.
A kötődés típusa, a személyiségvonások és az önkép is szerepet játszhat abban,
hogy valaki hagyományos társállatot választ – vagy inkább egzotikus, különleges állatot.
Erről szól Vonk, Patton & Galvan (2016) empirikus kutatása, amely a személyiségjegyek és az állatpreferenciák közötti összefüggéseket vizsgálta.
A kutatás háttere
A vizsgálat arra a kérdésre kereste a választ, hogy:
- van-e kapcsolat bizonyos személyiségvonások,
- és a hagyományos (pl. kutya, macska) vs. egzotikus (pl. vadállatok, különleges fajok) állatok iránti preferencia között?
A tanulmány empirikus adatgyűjtésen alapult, és többek között olyan személyiségvonásokat is vizsgált, amelyek a narcisztikus vagy borderline jellegű működéshez köthetők.
DOI: 10.1080/08927936.2016.1228762
Mit találtak?
A kutatás eredményei szerint:
- az egzotikus állatok iránti vonzalom bizonyos esetekben összefüggést mutatott
magasabb narcisztikus jegyekkel, - illetve instabilabb kötődési mintázatokkal.
Fontos hangsúlyozni: ez nem diagnózis, és nem azt jelenti, hogy minden egzotikus állattartó narcisztikus vagy borderline személyiségű.
A kutatás statisztikai összefüggéseket mutatott ki, nem egyéni sorsokat.
Mi lehet a pszichológiai háttér?
A szerzők értelmezése szerint az egzotikus állatok:
- státuszszimbólumként működhetnek,
- egyediséget és különlegességet közvetíthetnek,
- az önkép megerősítésének eszközei lehetnek.
Ez különösen releváns lehet olyan személyeknél, akik:
- erősen igénylik a külső visszajelzést,
- vagy instabil kötődési mintákkal rendelkeznek.
Ezzel szemben a hagyományos társállatokhoz való kötődés inkább a kölcsönösségen,
érzelmi stabilitáson és biztonságkeresésen alapulhat.
Mit jelent ez a kutyás szakmában?
Ez a kutatás nem arról szól, hogy „ki milyen ember”.
Arról szól, hogy:
az állatválasztás mögött gyakran mélyebb pszichológiai motivációk állnak.
A kutyás szakmában ez azért fontos, mert:
- nem minden gazdi ugyanazzal az igénnyel érkezik,
- nem minden kötődés ugyanazt jelenti,
- és nem minden „szeretem a kutyámat” azonos minőségű kapcsolat.
Szakmai óvatosság
Az ilyen eredmények értelmezésekor fontos elkerülni a leegyszerűsítést.
A személyiségvonások dimenzionálisak.
A kötődési stílusok árnyaltak.
Az állatválasztás pedig kulturális és szociális kontextusban történik.
Egy empirikus kutatás összefüggést mutat – nem ítéletet mond.
Záró gondolat
Amikor valaki azt kérdezi: „Miért akar valaki farkast tartani?” vagy „Miért ragaszkodik valaki extrém fajtákhoz?” – a válasz sokszor nem szakmai, hanem pszichológiai síkon keresendő.
És talán ez a legfontosabb tanulság:
Az állatokhoz való kötődés nem csak az állatokról szól.
Hanem rólunk is.